Miért penészedünk? Penész eltávolítás - tippek és praktikák
Sok tulajdonos kérdezi tőlünk, hogy nem fog-e bepenészedni a lakása, ha teljesen „becsomagoljuk”, vagyis leszigeteljük. A válaszunk az, hogy inkább háztartás függő, mint szigetelési módszer. Egy jó homlokzati hőszigetelést 3+1 féle módszerből válaszhatjuk ki. Ebből a három polisztirol, grafitos és kőzetgyapot hőszigetelés, míg a +1 a lábazati hőszigetelés.
A polisztirol HÉTKÖZNAPI nevén polisztirol, grafitos szigetelő és a lábazati lap, mind polisztirol alapú, míg a kőzetgyapot egy szálas légáteresztő anyag.
Véleményem szerint a penészedés mindenhol jelen van a világon. Ha mondjuk van egy 100 éves házunk és eddig nem volt penész, csak az utóbbi 1-2 évben kezdett megjelenni a sarkokban a penészfolt, akkor az épület a hibás? Természetesen NEM!
Mihamarabb keressük meg a kiváltó tényezőt, mérjünk páratartalmat és hőmérsékletet.
Miből áll egy 100 éves épület manapság? De vonatkoztassunk el, legyen egy hétköznapibb, mondjuk egy 50 éves kádárkocka ház.
Mik a közös nevezők?
Rossz hővezetési tényezőjű, akár magas légáteresztő képességű építőanyagok. Rossz minőségű és rossz hőszigetelő képességű tető. Elvetemedett nyílászárók, akár a több nyíló megoldással. Emlékeznek, amikor az ablakok közép ruhát, szivacsot vagy valamilyen rongyot raktak? Akár hideg falak, amelyek a rossz hőszigetelő képességű homlokzatra utaltak.
Nagyon aktuális téma és ez akár a jövőév telének a slágere is lehet, mivel a falusi csoknak köszönhetően rengeteg fiatal vesz idős házat. Ezen egy év alatt kicserélik a nyílászárókat, lecserélik a tetőt és végsősorban leszigetelik az falakat. Megváltozik az épület páraháztartása. Amíg eddig 1-2 ember lakott benne 1-2 helyiséget fűtve, most egy 4-5 fős család éli a mindennapos életét. Lélegzik, fürdik, főz, mos és szárít. Ezzel mind-mind párát termelve. Emelkedik a páratartalom de mi nem nyitunk ablakot, nehogy elillanjon a meleg. Feldúsul a pára és mivel a gombákat vagyis a penészt a víz élteti, ezek folyamatosan szaporodnak.
A penész veszélyes, ne hagyjuk elszaporodni!
Sokan nem törődnek vele, mivel nem fáj és ”csak” esztétikai problémát jelent. Megtelepedig a sarkokban, koszorú környékén vagy alul a faltövében. Olykor előfordulhat a nyílászáró és fal találkozásoknál vagy a csempén is a fürdőben. Sokan csak ráfújnak egy kis penészölőt és levakarják, de vannak akik hisznek a penészgátló festékben és azzal kenik ki az otthonukat. A penésznek hosszútávon elég nagy egészségkárosító hatása van. Ha csak egy kis odafigyelés és némi befektetés szükséges, akkor ne hagyjuk, hogy akár egy olyan betegség támadjon meg a penész által ami gyengébb immunrendszert idézhet elő vagy akár halált is okozhat.
A leggyakoribb betegség az asztma és az allergia kialakulása. Viszont vannak olyanok is, amelyet megtámadják a májat, vesét, szem és nyálkahártyát, tüdőt. Olykor a hányinger is a penész számlájára írható, de extrém esetben orr- és tüdővérzést is okozhat.
Hogyan védekezünk a penész ellen?
Itt jön képbe a nem lélegző falazat, műanyag nyílászáró, páratartalom, hőhíd, szigeteletlen felület és egyéb kulcsszavak, amelynek az alapja inkább harmatpont, mint kulcsszó. Ha ebből indulunk ki és a belső felületeinket magasabb hőmérsékletre emeljük, mint a harmatpont, akkor nagy eséllyel védekezünk a megtelepedni kívánt penész ellen.
(Harmatpont táblázat)
Hőhíd magyarázat:
Tehát, ha 22 Celsius fokos helyiségben 40 %-os páratartalom mellett megjelenik a penész a sarokban, akkor abban a pontban 7,8 Celsiusnál alacsonyabb a hőmérséklet. Magyarán erősen hőhidas a szerkezet!
A lényeg az, hogy az adott szobahőmérsékleten adott páratartalomnál ha a táblázatban lévő hőmérsékletnél a falnak azon pontja ahol a harmatpont van alacsonyabb a hőmérséklet, penész telepedhet meg. Ez ellen védekezhetünk gyakori szellőzéssel, hogy csökkentsük a páratartalmat vagy növeljük a hőmérsékletet a páratartalom megtartása mellett. Ha leszigeteljük a falazatunkat, akkor kijjebb toljuk a harmatpontunkat, mivel magasabb hőmérsékletű lesz az adott falazaóanyag. így szintén kisebb az esélye a penész megtelepedésének.
Ezért nem számít az adott felület páraáteresztő képessége, mivel a penész megtelepedésének a harmatpont alatti hőmérséklet ad jó táptalajt. Egy jó légáteresztő képességű szigeteléssel ellátott falazat inkább a légycsereszámot növeli meg az épületben, amely részben csökkenti a páratartalmat. Ha nagyon vastag szigetelést rakunk, attól függetlenül még penészedhet az ingatlanunk. Lehet, hogy a falazatunk meleg és nagyon jó hőszigetelő képességű, de magas páratartalom mellett magasabb is a harmatpont. A jó hőszigeteléssel egy védekezést tudunk kipipálni, az pedig a felszín hőmérséklete. Nagyon fontos, de folyamatos légcsere nélkül megette a fene.
Szellőztessünk.
A harmatponttal kapcsolatban két fontos tényezőn érdemes változtatni, hogy minél alacsonyabbra helyezzük. Ez lehet az adott felszín felületének a hőmérséklete, vagy a levegő relatív páratartalma. Egyszerű esetben elég csak megváltoztatnunk a légáramlást a szobában. Pl előrébb húzzuk a bútort a faltól, ha nem éri elég levegő. Vagy a külső falak helyett a belső falakra húzzuk át a bútort.
Ha ez a megoldás nem lehetséges, vagy nem használ, akkor vannak további megoldások. Pl elkezdjük melegíteni az adott falazatot, falfűtést, infrafűtést próbálunk alkalmazni, de ezek nem minden esetben jó megoldások.
Penész eltávolításáról ide kattintva olvashatsz!
Nem akarunk senkit se álomvilágba dédelgetni, mivel elsősorban a penészedés okát kell megszüntetni.
A másik nagy tényezőnk a relatív páratartalom.
Egy jó páramérővel akár a saját szemünkkel is láthatjuk, hogy a téli szellőztetés pár perc alatt akár a harmadára csökkentheti a páratartalmat a lakásban. Körülbelül 2 óránként kellene az összes levegőnek kicserélődnie az ingatlanban ahhoz, hogy élhető legyen az otthonunk.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy rohanjunk és tárva nyissuk ki az ablakot, vagy folyamatos résszellőzést alkalmazzunk, mivel akár ez is okozhatja a penész kialakulását. Mivel a penész hol telepszik meg? A felület hideg pontjain. Ha mondhatok egy aranyközéputat, akkor azt mondom, hogy átlagos páratartalmú ingatlanban 5 percre napi 2x, nagycsaládosoknál 3-4x érdemes télen. így biztosítjuk a szükséges légcsereszámot, oxigéndúsabb levegőt és nem hűtjük ki a hőtartó közeget, vagyis a falazatunkat.
Ha elfelejtenénk szellőztetni, akkor akár átveheti tőlünk ezt a feladatot a modern technika, automatikus szellőzőberendezések vagy a páragyűjtő!
Ha a páratartalom a bűnös a penészedésért, akkor miért szigeteljünk?
Ennél a résznél fontos kiemelni a hőhidakat, a hőtartást és a falak hőtartó közegének a növelését. Kijjebb toljuk a falazatunk harmatpontját egy jó hőszigeteléssel. Ha a kivitelezést egy szakember végezte, akkor valószínű, hogy hőhídmentes lesz az otthonunk. Kiegyenlítjük a homlokzatunk gyenge pontjait, csökkentjük a különböző falazaóanyagok hővezetési tényezőjének a különbségét.
Szóval érdemes homlokzati hőszigetelni? Igen!
Nagyobb hőtartó közeget képzünk egy hőszigeteléssel? Igen!
Könnyebb lesz felfűteni az otthonunk, nem beszélve arról, hogy jobb esztétikai képet kapunk!